Nyírbogát Nagyközség

Élő Energia Konferencia

Nyírbogáti konferencia


Február 25-én Nyírbogáton, a Polgármesteri Hivatal dísztermében került megrendezésre Az „Élő Energia 2010/2011 - Megújuló energiaforrások alkalmazása az önkormányzatok életében konferencia-sorozat 19. rendezvénye.


Seszták Oszkár országgyűlési képviselő, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke nyitotta meg a konferenciát, majd Dr. Simon Miklós országgyűlési képviselő, Nyírbogát Nagyközség polgármestere köszöntötte a résztvevőket.

Nagy érdeklődés kísérte Bencsik János a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma és energiaügyekért felelős államtitkárának előadását, amelyben elmondta, hogy az Új Széchényi Terv első ütemében összesen 140 milliárd forint jut a zöld gazdaság fejlesztésére, ebből 65 milliárd forint hulladékgazdálkodási feladatokra, a fennmaradó összeg pedig az épületenergetikai, valamint a megújuló energia használatát elősegítő beruházásokra fordítható.

WWW.KELETHIR.HU

Konferencia az Új Széchenyi Tervről Nyírbogáton

Az Új Széchényi Terv első ütemében összesen 140 milliárd forint jut a zöld gazdaság fejlesztésére, ebből 65 milliárd forint hulladékgazdálkodási feladatokra, a fennmaradó összeg pedig az épületenergetikai, valamint a megújuló energia használatát elősegítő beruházásokra fordítható - közölte Bencsik János a témában megtartott konferenciasorozat pénteki nyírbogáti állomásán.

Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma és energiaügyekért felelős államtitkára az Élő Energia 2009/2011 című rendezvényt megelőző sajtótájékoztatón emlékeztetett: a 2030-ig tartó magyar energiastratégia tervezésének első fázisa már lezárult, a tervezetet a február elején hagyta jóvá a kormány, ezt követően kezdődött el a nyilvános konzultációsorozat.

Olyan új nemzeti energiastratégia megalkotása van folyamatban, amely teljesíti az energiaellátás biztonságával és az éghajlatvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeket - mondta Bencsik János.

Vélekedése szerint az új irányvonal megfogalmazása azért is fontos, mert a becslések szerint a tervezési időszak végén az ország villamos energia fogyasztása - miközben mintegy húsz százalékkal növekszik a felhasználói oldal hatékonysága - nagyjából tíz százalékkal fog növekedni a jelenlegihez képest.

A megújuló energiaforrásokból az ország energiaigényének mintegy 15-20 százalékát lehetne kielégíteni 2030-ra, ennek elérésén kell dolgozni a energiafüggőség megszüntetésének érdekében - szögezte le az államtitkár. Azonban - mint arra rámutatott - önmagában sem a fosszilis, sem a megújuló energia nem tudja biztosítani erre az időpontra Magyarország villamos energia előállításának teljes függetlenségét.

Bencsik János hangsúlyozta: többek közt ezért nagyon fontos a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítása és a létesítmény bővítése. Ezzel a paksi atomerőmű az ország villamosenergia igényének 40-50 százalékát tudná biztosítani.

Az államtitkár hozzátette: a kormányzat a jelenlegi 10-15 százalékos részarányon szeretné tartani a hazai kitermelésű lignit és szénvagyon energetikai hasznosítását, ezt a célt azonban a mostaninál jóval környezetkímélőbb technológia felhasználásával kellene elérni.

A tervek szerint 2030-ra az ország hőenergia-igényének 35-40 százalékát lehetne kielégíteni hazai, elsősorban megújuló alternatív energiák alkalmazásával. Bencsik János szerint ezt az "ambiciózus" célszámot a biomassza, a termál-, szél- és napenergia fokozottabb használatával lehetne elérni.

Ehhez azonban elengedhetetlen az önkormányzatok, valamint a kis-és középvállalkozások érdekeltté tétele: az erdészeti és mezőgazdasági melléktermékeket, a szennyvíziszapot, vagy az ártalmatlanításra váró vágóhídi hulladékot jó hatásfokkal át lehet alakítani biogázzá, amelyet hőenergia, vagy kapcsolt villamos energia előállítására lehetne használni.

Szigetszerű ellátásra alkalmas lehet a tanyás térségekben a szél- és napenergia, a tervezési időszak első felében azonban a természeti források egyike nem lesz versenyképes támogatások nélkül a fosszilis energiahordozókkal szemben - szögezte le Bencsik János, hozzátéve, hogy ezeket az energiaforrásokat intézmények szintjén jól lehet alkalmazni például meleg víz előállítására.

A 2011-es esztendőben a mintaprogramoké lesz a főszerep: az Új Széchényi Terv első ütemében összességében 140 milliárd forint jut a zöld gazdaság fejlesztésére, melyből 65 milliárd forint hulladékgazdálkodási feladatokra, a fennmaradó összeg pedig az épületenergetikai, megújuló energia használatát elősegítő beruházásokra fordítható - összegezte az államtitkár.

Utóbbi programkomponensre önmagában mintegy 30 milliárd forintot áll rendelkezésre, további 6 milliárdos pályázati keret pedig a megújuló energia alapú térségfejlesztési mintaprogramok kidolgozására van elkülönítve.

Simon Miklós, Nyírbogát fideszes polgármestere az MTI kérdésére elmondta: a település a jövőben előnyben részesítené a megújuló energiát a gázzal szemben, melyből évi 70 ezer köbmétert használ fel.

Ezért felmerült egy 1,5 megawatt teljesítményű, zöld energiával működő fűtőmű tervezése a település központjának közelében. A mintaprojektnek szánt beruházásra a 3.500 lakosú község hamarosan pályázatot nyújt be, a kivitelezési költségek a becslések szerint elérhetik a 250 millió forintot.

 

 Az Élő Energia Konferencia zárasaként Dr. Simon Miklós polgármester, országgyűlési képviselő megkérte a jelenlévőket, hogy a  kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja  alkalmából hallgassanak meg egy verset, Bécsi Tamara előadásában.

 A Magyar Köztársaság Országgyűlése február 25-ét  - 2000. június 13-i  határozata alapján –

a  kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjává nyilvánította. 1947. február 25-én Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, a kor demokratikus közéletének meghatározó alakját  orosz katonák az utcán -  jogellenesen – letartóztatták és elhurcolták.

 Önkormányzatunk 2011. február 25-én elhelyezte  a kegyelet és az emlékezés koszorúját  a  Béke téri emlékműnél a kommunizmus áldozatainak emlékére.