Nyírbogát Nagyközség

 

GONDOS GAZDA - VIRÁGOS PORTA

A jelentkezési lap itt letölthető

Ökumenikus imahét - 2017.

"Az Egyház olyan, mint egy lelki kórház: tagjai a kezelés különféle stádiumában vannak, a cél, hogy egészségessé váljanak. Tehát, amikor keresztyénekre nézel, néha csalódás fog érni- de soha nem fogsz csalódni, ha Krisztusra nézel." Forrás: maiige.hu weboldal

 

Ökumenikus imahét Nyírbogáton  : 2017

Érdemes talán azzal kezdeni, hogy mit jelent az ökumenikus szó. Az ökumené egy görög eredetű szó, jelentése: lakott. Mármint az egész lakott földkerekség. Átvitt értelemben, akiben Krisztus lelke lakik. Ha hozzávesszük Jézus Krisztus missziós parancsát, miszerint „menjetek és tegyetek tanítványommá minden népet” (Mt 28,19), akkor a szó jelentésébe bele lehet érteni, hogy az egységet, az egység iránti vágyakozást is jelenti. Kérdés az, hogy mi keresztények valóban vágyunk erre az egységre, vagy csak évente egyszer – kétszer az ökumenikus imahetek alkalmával szóvá tesszük? Hogy tudunk ennek a missziós parancsnak eleget tenni, hogy tudunk másokat Krisztushoz vezetni, ha nem egy felé „evezünk”?

Nagyon régi, politikai, történelmi és hitbeli nézetbeli különbségeket kellene félretenni, hogy ez az egység valóban megvalósuljon. Hasonlók vagyunk Jézus korabeli zsidókhoz, akik farizeusok, szikáriusok és még ki tudja, milyen pártokra, felekezetekre szakadtak az egy, igaz Isten nevében. Persze ezeknek nagy része politikai nézet szerint határolódott el a másiktól, de a lényegen nem változtat, hogy az egységet megtörte szétszakadásuk. Gondoljunk csak bele, az apostolok között sem volt teljes az egység, az utolsó vacsorán is azon vitatkoztak, ki különb a másiknál. Péter és Pál is nehezen értettek egyet.

Vajon meg akarjuk-e érteni a másikat, vagy csak különbségeinket hangoztatjuk, őseink felekezetéhez ragaszkodunk, a hithez, amibe fizikailag beleszülettünk?

Az egységhez az alázaton keresztül vezet az út. Jézus Krisztus is az utolsó vacsorán, miközben tanítványai azon társalogtak, vajon melyikük különb a társainál, nem szólt semmit, csak fogta az edényt, ruhát kötött derekára és megmosta tanítványai lábát. Ha nincs bennem alázat a másik ember felé, ha nem akarom megismerni a hitét, valójában nem is közeledek felé, csak beszélek arról, mit kéne tennem, de nem teszem. A másik ember elfogadása előtt azonban el kell fogadnom magam, ismernem kell magam a hibáimmal együtt, tudnom kell változtatni hibás viselkedésemen, lényegében tudnom kell, ki vagyok én, hogy meg tudjam ismerni, meg tudjam szeretni azt, aki különbözik tőlem. Ezért fontos, hogy mindenki, aki katolikusnak, evangélikusnak, reformátusnak, baptistának vallja magát, ismerje egyháza tanításait, de az is fontos, hogy őrizze meg nyitottságát a másként hívő, gondolkodó embertársa felé. A mi istenünk ÉLŐ ISTEN nem fér bele kategóriákba, semmiféle emberi okoskodásba. Nyitottnak kell lennünk felé, hogy találkozhassunk vele.

 

Az ökumenikus imahét alkalmából:

- 2017. január 17-én a Református egyházban Pető András Baptista lelkipásztor szolgált.

- 2017. január 18-án a Baptista gyülekezetben, igét hirdetett Szerencsi Imre református lelkész.

- 2017. január 19-én a Római Katolikus Egyházban Terdik Mihály görög katolikus parochus , - 2017. január 20-án a Református egyházban Balogh Gyula a Szatmári Egyházmegye nyugalmazott esperese osztotta meg gondolatait a hívekkel.

- 2017. január 21-én a Görög Katolikus Egyházban Szerencsi Imre református lelkész közvetítette a biblia üzenetét.

 

Képek