Úton Nyírbogát felé – a településről röviden

A közel 3100 fős település a Nyírség északkeleti részén fekszik a 471-es főútvonal és a Debrecen - Mátészalka vasútvonal mentén.  

Határában található az Alföld legmagasabb pontja, a 183 méter magas Hoportyó. A település a nevét az Árpád korabeli Bogát vezérről kapta, aki az Észak-Erdélyi só szállítmányokat biztosította az ország belseje felé. A település környéke már a késő kőkorszak idején lakott volt, de első írásos említése 1310-ben történt. A XIV. század fordulója körül a település elnéptelenedhetett, de aztán újraépült. Erre utal 1345-ből az Újbogát név. Birtokosai voltak a Kállayak és a Vayak is. A környék síkfekvésű tájból kiemelkedik a templomdombon épült késő barokk stílusú református templom, melynek alapkövét 1823-ban rakták le. Az 1890-ben épült Bogáthy-kúria, amely a Bogáthy József földbirtokos otthonául épült meg. 

Bogát történetében két Bogáthy család is szerepet játszott. Az első 1405-ben tűnik fel a helyi földbirtokosok között és minden bizonnyal a XVI. század végéig élt itt. Anyagi erősödésüket igazolja, hogy 1460-ban Kislétát is, 1484-ben pedig Nyírgelsét is birtokolták. 1552-ben Bogáthy Istvánt, Szabolcs vármegye alispánjának választják meg.
A másik Bogáthy család 1865-ben tűnik fel a település életében, amikor is Pscherer József (1844-1910) magyar királyi tanácsos – aki a Badeni Nagyhercegség Überlingen nevű városában született egy mélyen vallásos római katolikus polgári családban – megvásárolja a gróf Fáy birtokot.

1889-ben „Bogáti” előnévvel magyar nemességet, továbbá címert kapott az uralkodótól, id. Bogáthy József neve az 1880-as évek végétől egyre gyakrabban tűnik fel a napi politikában.

Jelentős szerepet játszik a megye gazdasági és közéletében:

- a Szabolcs vármegyei Gazdasági Egyesület alelnöke

- a megyei közgyűlés képviselője és közgazdasági előadója

- a Nyírbátori Bóni Gyártelep és Mezőgazdasági Részvénytársaság igazgatósági elnöke

- a Nyíregyháza – Mátészalkai helyi érdekű Vasút Rt. (1886) felügyelő bizottságának tagja.

1890-ben építi meg az eklektikus stílusú Bogáthy-Kúriát. A korabeli leírások szerint ez kényelmes és nagyobb szabású, fényesen berendezett úrilak volt.

Jelmondatuk: - ami Nyírbogát címerében is megtalálható – tanulságos a napjainkban is:

„Summ cuique” – „kinek-kinek a magáét”(meg kell adni)!

A hagyomány szerint ifjú Bogáti József az író Madách Imre unokahúgát vette feleségül. Így került Madách Imre íróasztala a kastélyba, majd innen át Nyírbátorba a Múzeumba, ahol napjainkban is megtekinthető.

A település gazdaságában mindig a mezőgazdaságnak jutott a fő szerep. Az 1700-as évektől jelenik meg a kukorica, káposzta és köles termesztése a községben. Az 1800-as évek közepén a burgonya, lucerna, tök is meghonosodik. 

A XIX. sz. lecsapolásai miatt csökken a nádvágók csónakkészítők száma. Sokan tértek át a dohánytermesztésre, állattartásra.  1926-33 között itt sem volt könnyű az élet. Fokozta a bajt a gyenge, homokos talaj. Ekkor telepítették be a jonatán almát. A futóhomok megkötésére telepített akác lehetővé tette a méhészkedést.  Az államosítások idején több Tsz alakult. Később ezek felbomlottak. 1957-ben megindult az újjászervezés. 1960-ig több, ez után már csak a Rákóczi Mg Tsz működött, egészen a 90-es évek közepéig. A település jelenleg is meghatározó szerepe van a mezőgazdaságnak, jelentős még a szolgáltatás. Az ipar szerepe nem jelentős.

Az itt élő emberek közlekedését megnehezítette az utak rossz állapota, amelyek igen sokáig földutak voltak, így a hatalmas sár miatt igen nehezen lehetett eljutni akárcsak a szomszédos településekre is. A jobb közlekedést az 1800-as évek második felében lévő vasútépítések révén sikerült orvosolni. Már 1890-es években körvonalazódott a gondolat, hogy vasútvonalat kell építeni Debrecentől kiindulva Nyírbátor felé.

Ezen a szakaszon 1911-ben épült meg a vasút egy holland-magyar Rt. révén. Általa a lakosság könnyebben juthatott el a debreceni piacra.  1912-ben épült meg a Nyírbátor-Debrecen közötti közút. A nyírvizek lecsapolása érdekében 1860-tól elkezdték a csatornák kiépítését. Már 1900-ban volt postakocsi állomás Bogáton, de távíró nélküli. Az első telefont 1923-ban kötötték be. A villanyt 1955-ben kezdték el bevezetni. Az első fúrt kút 1928-ban létesült. 1979-ben építették ki a vízmű hálózatot, amit ebben az évben újítottak fel, s október 23-án lett átadva. 1980-ban épült az iskola, 1989-ben pedig az egészségház, 1992-ben fektették le a földgáz hálózatot, majd kiépült a telefonhálózat is. Az első szélessávú internetet 2000-es évek elején kötötték be.

A község legrégebb épülete az iskola udvarán áll, több mint 250 éves. Az Ormós családé volt. Régen kb. kétszer hosszabb volt, mint ma. Szobái és folyosója még most is boltívesek. Az egykori tornácot üvegfallal zárták le. Ebben az épületben kapott helyet a település Helytörténeti gyűjteménye. A mai óvoda a régi Korniss-házat is magába foglalja. A Kornis család egyik meghatározó földbirtokosai voltak a településen az 1800 és 1900-as évek első felében. A ház tulajdonosa Kornis Géza volt, aki 1896-tól Szabolcs vármegye aljegyzője majd főjegyzője volt az 1914-es haláláig. 2001-ben felújították, új tornatermet kapott. 1929-ben készült el a görög és római katolikus iskola. Ez kápolna és iskola is volt egyben. 1949-ben az államosítás után itt kapott helyet a Községi Könyvtár és szolgálati lakás lett. Érdekesség: a kegytárgyak befalazva, 2002-ben visszakerült az egyház kezelésébe. Ma kápolna, a szolgálati lakás megmaradt. Ugyancsak 1929-ben épült mai iskolánk egy része a református tanulók részére. Falán 1968-ban emléktáblát helyeztek el az iskola fennállásának 420 éves évfordulója alkalmából. 1959-ben épült a görög katolikus templom. 

A település központjában, a Béke téren az 1848-49-es szabadságharc és a két világháború hőse halottainak az emlékére a 90-es évek elején emlékoszlopot emeltek. 1996-ban a honfoglalás 1100 éves évfordulója alkalmából emlékkövet állítottak az iskola udvarán. A régi református temetőben kopjafa őrzi iskolánk névadójának Vántus István  zeneszerzőnek az emlékét. 2019-ben a község 700 éves évfordulójára emléktáblát helyeztek el a régi református iskolaépület falára.

Nyírbogát egyetlen országos műemlékvédelem alatt álló épülete a Béke téren, a település belterületén lévő legmagasabb „magaslaton” található református templom, amely 1823-1828 között épült.

A település fejlődése a XXI. században

 A település mai látképe az elmúlt évek fejlesztéseinek az eredménye, aminek köszönhetően egy mai kornak megfelelő településkép került kialakításra.

A felújításra szoruló önkormányzati épületek látványosan megszépültek. Infrastrukturális fejlesztések valósultak meg: szennyvízhálózat kiépítése, tornaterem építése, kül- és belterületi kerékpárút, megújult az általános iskola.

A település szívében kialakításra került a Tájház, amely több mint 11 millió forintot támogatásból, Leader pályázat útján, településünk legrégebbi, több mint 200 éves épülete ad helyet a helytörténeti gyűjteményünknek. Megszépült településünk központja, a Béke tér. Önkormányzatunk pályázatot nyújtott be az 1956-os Emlékbizottsághoz és 5 millió forint támogatásból, - a Büszkeségpont létrehozásának keretében -  egy emlékművet valósított meg a Tájház előtti területen.

A településképi fejlesztések és beruházások mellett, fontos a település életében a közösség építése is. A városnak fontos a településen működő egyesületek támogatása. Amely határon átnyúló kapcsolatban is megmutatkozik, mivel Nyírbogát testvérvárosi kapcsolatot kötött a mai Romániában, a Szilágy megyében található Szilágycseh városával.

Nyírbogát 2021. szeptember 1-től városi ranggal rendelkezik.

Napjainkban Nyírbogát a térség egyik meghatározó települése. Az elmúlt néhány évben térségünk nagy léptékben fejlődött. Számtalan olyan beruházás valósult meg az elmúlt években, amelynek célja az itt élő emberek életkörülményeinek, megélhetésének javítása volt.

 

A településről megjelent kiadványok: 

Fábián Károly - Nyírbogát története 

Nyírbogát a 700 éves település- Kiadvány a Bogáthy család emlékére

A munkát biztosító kender