Nyírbogát Nagyközség

Nyírbogát története

A közel 3350 fős település a Nyírség északkeleti részén fekszik a 471-es főútvonal és a Debrecen - Mátészalka vasútvonal mentén.  

Határában található az Alföld legmagasabb pontja, a 183 méter magas Hoportyó. A település a nevét az Árpád korabeli Bogát vezérről kapta, aki az Észak-Erdélyi só szállítmányokat biztosította az ország belseje felé. A település környéke már a késő kőkorszak idején lakott volt, de első írásos említése 1310-ben történt. A XIV. század fordulója körül a település elnéptelenedhetett, de aztán újra épült. Erre utal 1345-ből az Újbogát név. Birtokosai voltak a Kállayak és a Vayak is. A környék síkfekvésű tájból kiemelkedik a templomdombon épült késő barokk stílusú református templom, melynek alapkövét 1823-ban rakták le. Az 1890-ben épült Bogáthy-kúria jelenleg szállodának és étteremnek ad helyet. 

Bogát történetében két Bogáthy család is szerepet játszott. Az első 1405-ben tűnik fel a helyi földbirtokosok között és minden bizonnyal a XVI. század végéig élt itt. Anyagi erősödésüket igazolja, hogy 1460-ban Kislétát is, 1484-ben pedig Nyírgelsét is birtokolták. 1552-ben Bogáthy Istvánt, Szabolcs vármegye alispánjának választják meg.

 A másik Bogáthy család 1865-ben tűnik fel a település életében, amikor is PSCHERER József (1844-1910) magyar királyi tanácsos – aki a Badeni Nagyhercegség Überlingen nevű városában született egy mélyen vallásos római katolikus polgári családban – megvásárolja a gróf Fáy birtokot.

 1889-ben „Bogáti” előnévvel magyar nemességet, továbbá címert kapott az uralkodótól, id. Bogáthy József neve az 1880-as évek végétől egyre gyakrabban tűnik fel a napi politikában.

 Jelentős szerepet játszik a megye gazdasági és közéletében.

 - a Szabolcs vármegyei Gazdasági Egyesület alelnöke

 - a megyei közgyűlés képviselője és közgazdasági előadója

 - Nyírbátori Bóni Gyártelep és Mezőgazdasági Részvénytársaság igazgatósági elnöke

 - a Nyíregyháza – Mátészalkai helyi érdekű Vasút Rt. (1886) felügyelő bizottságának tagja

  1890-ben építi meg az eklektikus stílusú Bogáthy-Kúriát. A korabeli leírások szerint ez kényelmes és nagyobb szabású, fényesen berendezett úrilak volt.

 Jelmondatuk: - ami Nyírbogát címerében is megtalálható – tanulságos a napjainkban is:

 „Summ cuique” – „kinek-kinek a magáét”(meg kell adni)!

 

 

A református templom 

 A település gazdaságában mindig a mezőgazdaságnak jutott a fő szerep. Az 1700-as évektől jelenik meg a kukorica, káposzta és köles termesztése a községben. Az 1800-as évek közepén a burgonya, lucerna, tök is meghonosodik. 

 A XIX. sz. lecsapolásai miatt csökken a nádvágók csónakkészítők száma. Sokan tértek át a dohánytermesztésre, állattartásra.  1926-33 között itt sem volt könnyű az élet. Fokozta a bajt a gyenge, homokos talaj. Ekkor telepítették be a Jonatán almát. A futóhomok megkötésére telepített akác lehetővé tette a méhészkedést.  Az államosítások idején több Tsz alakult. Később ezek felbomlottak. 1957-ben megindult az újjászervezés. 1960-ig több, ez után már csak a Rákóczi Mg Tsz működött, egészen a 90-es évek közepéig. A település jelenleg is meghatározó szerepe van a mezőgazdaságnak, jelentős még a szolgáltatás. Az ipar szerepe nem jelentős. A környékbeli ipari üzemek bezárása és a Tsz felbomlása miatt sok a munkanélküli. Munkahelyteremtő beruházások támogatása az önkormányzat részéről az utóbbi két évben indultak meg.

 1911-ben épült meg a vasút egy holland-magyar Rt. révén. Általa a lakosság könnyebben juthatott el a debreceni piacra.  1912-ben épült meg a Nyírbátor-Debrecen közötti közút. A nyírvizek lecsapolása érdekében 1860-tól elkezdték a csatornák kiépítését. Már 1900-ban volt postakocsi állomás Bogáton, de távíró nélküli. Az első telefont 1923-ban kötötték be. A villanyt 1955-ben kezdték el bevezetni. Az első furott kút 1928-ban létesült. 1979-ben építették ki a vízmű hálózatot, amit ebben az évben újítottak fel, s október 23-án lett átadva. 1980-ban épült az iskola, 1989-ben pedig az egészségház, 1992-ben fektették le a földgáz hálózatot, majd kiépült a telefonhálózat is. 

2001 tavaszától megindult községünk fejlődése. Példaértékű támogatási forrást köszönhetünk a Fidesz-KDNP kormányának.  Önkormányzatunk igyekszik megtenni mindent azért, hogy településük vonzóbbá váljon a fiatok számára is, hogy itt képzeljék el jövőjüket, itt alapítsanak családot.

- A felújításra szoruló önkormányzati épületek látványosan megszépültek

- Elkészült a „Nyírbogát – Kisléta települések szennyvíz elvezetése és tisztítása”

- Iszaptározó épült a közös beruházás kapcsán

- Szabadtéri színpad és az öltöző építése valósult meg a Községháza mellett

- A köznevelési infrastruktúra-bővítő beruházások megvalósításához kapcsolódó Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében új tornacsarnokkal gazdagodott településünkön

- 37 millió forintot költöttünk az önkormányzat konyhájának felújítására

- Tájházat hoztunk létre. Több mint 11 millió forintot támogatásból,  Leader pályázat útján, településünk  legrégebbi, több mint 200 éves épülete ad helyet a helytörténeti gyűjteményünknek.

- A nap energiájából elektromos energia: Három intézménynél valósult meg a fejlesztés. A Közös Önkormányzati Hivatal, a Konyha és a Mesekert Óvoda költségeinek csökkentésére.

- Kerékpárút építése történt meg, „Nyírbogát és Nyírbátor közötti és Nyírbogát – Nyírgelse között.

- Műfüves focipályával is büszkélkedhetünk

- 350 millió forint állami és európai uniós támogatásból megépült a megyei fenntartású Gyermekvédelmi Központot

- Megszépült, megújult az Általános Iskolánk

- Térfigyelő kamerarendszert építettünk ki településünkön a közbiztonság növelése érdekében,

- Megszépült településünk központja, a Béke tér.

- A fiatalok tudatosabb életre való nevelése érdekében Ifjúsági Házat hoztunk létre

- Önkormányzatunk a Nyírségi Ivóvízminőség-javító Önkormányzati társulás tagjaként 1,5 milliárd EU-s pályázati forrásból településünkön 140 millió forint állami támogatásból megvalósította a hálózat korszerűsítését

- A „Közlekedésbiztonságot javító fejlesztések az országos közúthálózaton” projekt keretén belül  a 471-es főút 4929 sz. ök. úti csomópont körforgalmúvá történő átépítése történt megtelepülésünkön, mellyel a közlekedés biztonságosabbá válik, a balesetek száma pedig csökken.

- Testvértelepülés: Romániába, Szilágy Megyei Szilágycseh városának tanácsával Dr. Simonné Dr. Rizsák Ildikó, településünk polgármestere, és Cheregi Ioan Szilágycseh város tanácsának elnöke Együttműködési egyezményt írtak alá. Így már hivatalosan is létrejött a testvértelepülés kapcsolat.

- Önkormányzatunk pályázatot nyújtott be az 1956-os Emlékbizottsághoz és 5 millió forint támogatásból, - a Büszkeségpont létrehozásának keretében -  egy emlékművet valósított meg a Tájház előtti területen.

 Nyírbogát elhelyezkedését tekintve szabálytalan alaprajzú, több utcás falu. A Szent György tiszteletére emelt templomot 1328-ban említik először. 1781-ben elsősorban a Rácz család adományából megépül az első református templom a templom dombon, ami rossz anyaga miatt alig élte meg a 40 évet. A mai templom 1823-26 között épült. É-D-i tengelyű, késő barokk stílusú műemlék jellegű épület. 1890-ben épült meg a Bogáthy család kúriája. A hagyomány szerint ifjú Bogáti József az író Madách Imre unokahúgát vette feleségül. Így került Madách Imre íróasztala a kastélyba, majd innen állítólag Nyírbátorba a Múzeumba.


A község legrégebb épülete az iskola udvaron áll, több mint 250 éves. Az Ormós családé volt. Régen kb. kétszer hosszabb volt, mint ma. szobái és folyosója még most is boltívesek. Az egykori tornácot üvegfallal zárták le. A mai óvoda a régi Korniss-házat is magába foglalja. 2001-ben felújították, új tornatermet kapott s így méltán mondhatjuk, hogy a környék egyik legszebb óvodája. 

 1896-ban a millennium alkalmából emléktábla került az akkori iskola falára, "Éljen a magyar" felirattal. 

 Ez az épület még ma is áll, a feljárat mellett balra, a hosszú épület. Évtizedekig szolgála ti lakás volt. Vissza került a református egyház tulajdonába de az önkormányzat használja. Pillanatnyilag raktár. 1929-ben készült el a görög és római katolikus iskola. Ez kápolna és iskola is volt egyben. 1949-ben az államosítás után itt kapott helyet a Községi Könyvtár és szolgálati lakás lett. Érdekesség: a kegytárgyak befalazva, 2002-ben visszakerült az egyház kezelésébe. Ma kápolna, a szolgálati lakás megmaradt. Ugyancsak 1929-ben épült mai iskolánk egy része a református tanulók részére. Falán 1968-ban emléktáblát helyeztek el az iskola fennállásának 420 éves évfordulója alkalmából. 1959-ben épült a görög katolikus templom. 

 A régi polgármesteri hivatal előtti téren az 1848-49-es szabadságharc és a két világháború hőse halottainak az emlékére a 90-es évek elején emlékoszlopot emeltek. 1996-ban a honfoglalás 1100 éves évfordulója alkalmából emlékkövet állítottak az iskola udvarán.  A régi temetőben kopjafa őrzi iskolánk névadójának Vántus István  zeneszerzőnek az emlékét.

Nyírbogát jelenleg is a térség egyik meghatározó települése. Az elmúlt néhány évben térségünk nagy léptékben fejlődött. Térségünkben számtalan olyan beruházás valósult meg az elmúlt években, amelynek célja az itt élő emberek életkörülményeinek, megélhetésének javítása volt.

 

 Nagyközségünk múltjával bővebben megismerkedhet

Fábián Károly: Nyírbogát története című könyvéből ITT