Nyírbogát a közelmúltban emelkedett városi rangra. A város nevét a X. századi Bogát hadvezérről kapta. Már Anonymus is megemlíti gesztájában. Az biztos, hogy 921-922-es itáliai hadjárat egyik vezetője, aki I. Berengár itáliai királyt seregével segíti meg. Az első Erdélyi Gyula (Bugat rex) Árpád fejedelem családjának tagja.
Nyírbogáton ez a lovas szobor erősíti a helyi identitást, és tiszteleg a magyar nemzet ősei előtt.
A kompozíció a Városháza előtt kialakított területen helyezkedik el. Talapzata 170x200x70 cm, világos színű bulgár mészkő, alsó és felső részén profilozva.
A lovas szobor lovát a szobrászművész egy akhal teke ménről mintázta. Ez az a fajta ló, melyet „mennyei lovaknak” hívtak és bizonyított tény, hogy eleink is tenyésztették. A honfoglalás korában ez a Közép ázsiai lófajta óriási értéket képviselt, és csak a kiváltságosoknak volt ilyen. Nagy távolságokat tudott megtenni, kitartó, erős szervezetű, vékony, hosszú lábai és szarvas nyaka volt. Nem volt ritka az aranyszínű sem, ami az embert elkápráztatta, méltó Bogát vezérhez.
A lovas korabeli harci díszben jelenik meg. Testét pikkelyes bőrpáncél borítja, fején tollforgós harci sisak. Jobb kezében kopja, bal kezével száron tarja lovát. Oldalán íj és nyíl tegez, korabeli kard. A lószerszámok szintén a honfoglalók sírjában talált leletek alapján készültek.
Összességében méltó az ősökhöz és a város polgáraihoz, valamint jövendő nemzedékhez.